Megérkezés utáni interjú a sárbogárdi horgászokkal

2022, Március 17 - 12:16

Megérkezés utáni interjú a sárbogárdi horgászokkal

Két héttel ezelőtti lapszámunkból már biztosan sokan tudják, két helyi horgász thaiföldi kalandjairól írtunk. Most, hogy épségben hazaérkeztek megkérdezzük őket az utazásukról, hogy miként jött az ötlet, hogy több mint 8.000km távolságban keressék a hobbijuk megvalósítását. Botka Tamást és Örkényi Zoltánt kérdeztük.

A történet még két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Tamás testvére István – a filmek producere – közvetlen a pandémia előtt kint forgatott szintén hasonló témában Phang Nga tartományban, amikor is a COVID-19 világjárvány közbeszólt, és meg kellett szakítani a munkájukat. Már akkor elhatározásra került, hogy amint lehetőség lesz rá befejezik a filmsorozatot. Így történt, hogy tíz nappal ezelőtt előkészítve és kiosztva a feladatokat útnak indult a csapat Boda Gábor vezetésével, aki sárosdi származású, Ő a vállalkozás vezetője.

- Miért éppen Thaiföld?

B.T.: Bátyám korábban már készített horgászattal kapcsolatos filmeket, de a covid-19 miatt ezek két évre abbamaradtak. Amikor elhatározta, hogy újra indítja a forgatásokat megbeszéltük, hogy segítünk ebben. Az, hogy éppen Thaiföld az nekünk egy nagy szerencse!

Ö.Z.: Korábban televízióban és az interneten láttam ebből a térségből horgászokat, halakat, de mindezt élőben megtapasztalni, szinte elmondhatatlan.

- Mi volt a fő célja a horgászatotoknak?

B. T.: Minden horgásznak, így nekem is megvan, megvolt az a hal, amit mindenképp szerettem volna kifogni. Számomra ez a sziámi ponty volt. Azért csak volt, mert több példányt is sikerült horogra akasztanom. A legnagyobb az egy kb 50kg-os volt.

Ö.Z.: Az én bakancslistás halam pedig az Arapaima volt! Rendkívül nagy ragadozó hal, kifejlett példányai veszélyesek is. Ezt sikerült kifognom az utunk során. A mérete kb 110-120kg lehetett

- Meséljetek az utazásról:

Ö.Z.: Nekem az első repülős útjaim voltak ezek. Boeing gépekkel repültünk, Dubai átszállással, majd onnan egyből a Phuketi Nemzetközi repülőtérre érkeztünk. Így a hosszú, pl Bangkokra érvényes karantént ki tudtuk kerülni.

B.T.: Az utazás során nekem az oltásokon túli induláskori, majd a Phuketi reptéren következő második, majd az ötödik kinti napunkkor levett harmadik teszt volt, ami az utazásból megmaradt emléknek. Amúgy sima utunk volt, csak akkor kerültünk légörvénybe amikor jellemzően éppen az ételt szolgálták fel.

- Hogyan zajlott egy-egy napotok? Hiszen, ha jól gondolom ez nem egy klasszikus „nyaralás” volt…

B.T.: Mozgalmas volt a kint töltött időszak, minden napra meg voltak a tervezett programjaink. Általában korai reggelivel kezdtünk, majd kisbusz szállított bennünket hol a kikötőbe, hol a 20km-re található sziklás tengerpartra. Volt néhány nap amikor pedig a horgásztavakhoz.

Ö.Z.:A második hét elején kiköltöztünk az ExoticFishing tóra, ami az egyik legszebb horgász paradicsom, amiről hallottam. Hajnalban indultunk, két óra utazást követően érkeztünk meg. Ez a tó már a szárazföldön a Thai öböltől 100km-re található. Reggel 8 órától lehetett horgászni este hétig. A horgászhelyhez egy segítőt is kaptunk, akinek a tapasztalata nagyban segítette a sikeres munkánkat. A horgászok kiszolgálása az üzemeltető részéről kifogástalan volt. Folyamatosan járták a stégeket és kínálták a hűtött italokat és az ételeket is, aki kért.

- Volt időtök a horgászat mellett másra is? Ismerkedtetek a helyi kultúrával, vallással?

B.T.: Túl sok időnk nem maradt a forgatásokon kívül. Nagyon sok nyersanyagot rögzítettek, hogy a készülő filmek biztosan megfelelőek legyenek. Volt azonban minden nap egy-egy óránk, amikor vagy a helyi segítőinkkel beszélgetve, vagy éppen utazás közben amikor megálltunk egy-egy templomnál, Buddhánál és megnéztük, meghallgattuk a történetét.

Ö.Z.:Reggelente a hotel teraszáról láttam, ahogy a helyi templom szerzetesei elhaladnak az épületek előtt és a számukra kikészített adományokat begyűjtik. Ilyenkor az adományozók az út mellett térdelnek és imádkoznak. A szerzetes innét tudja, hogy ki az, aki adományozna éppen.

- Mi az, ami a leg szembe tűnőbb különbség a két ország, a két kultúra között?

B.T.: A baloldali közlekedés, amivel a legtöbbször találkoztunk, illetve, hogy a felfestett útburkolati jelek igazából csak egy körülbelüli haladási helyet jelentenek. A sofőrök sokkal lazábban értelmezik a szabályokat. Mindezek ellenére nem láttunk balesetet a két hét alatt, dudaszót is csak kétszer hallottunk.

Ö.Z.: Az emberek sokkal szerényebb körülmények között is boldogabban élnek, mint adott esetben nálunk a jó körülmények között élők. Nem tartalékolnak, napi szinten teremtik elő az ételüket. Jártunk a helyi piacon – nem a turistáknak fenntartotton – minden folyamatosan beszerezhető amire szükségük lehet.

- Van-e kedvenc thai ételetek? Mit fogyasztottatok a kint tartózkodásotok idején?

Ö.Z.: Pad Thai, ami egy helyi tésztás étel zöldségekkel, változatosan tenger gyümölcseivel vagy csirkével, de kóstoltunk ilyet sertéshússal is. A rengeteg gyümölcs, aminek az íze után az itthon kaphatóak… nos másak. A halételek minden formája nagyon ízlett.

B.T.: Nekem is a pad thai, a tavaszi tekercsek, az előételnek kihozott sült rákok, és van pár jó levesük is. Persze ettünk európai ételeket is, de mondjuk tízből egyszer.

- Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve? Ekkora halak után itthon már nem is pecáztok?

Ö.Z.: Nekünk ez óriási élmény volt, de már várjuk a hazai tavaknál az első kapást! Van foglalásunk több tóhoz.

B.T.: A cikk rögzítését követően már a közeli horgásztóhoz igyekszem, az idő kiváló hozzá. Ha minden jól megy a külföldi horgászat is folytatódik. Szintén videós rögzítéssel. Annyit tudok, hogy április-május magasságában ismét tengeri horgászat következik!